|
2017-07-01 20:00:26, szombat
|
| |
| |
+Az+any%C3%A1k+megment%C5%91j%C3%A9nek+nevezt%C3%A9k+mert+a+gyermek%C3%A1gyi+l%C3%A1z+megel%C5%91z%C3%A9s%C3%A9re+haszn%C3%A1lt+kl%C3%B3rtartalm%C3%BA+vegy%C3%BCleteket..jpg)
199 ÉVE SZÜLETETT SEMMELWEIS IGNÁC, AZ ANYÁK MEGMENTŐJE
Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. - Bécs, 1865. augusztus 13.) magyar orvos, az ,,anyák megmentője".
Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, "az anyák megmentője" 1818. július 1-jén született Budán. 1835-től a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamára járt. Két év múlva Bécsben a jogi karra iratkozott be, de be-beült egy medikus barátjának anatómia előadásaira is. Az ott hallottak annyira magával ragadták, hogy egy év után "szakmát váltott", orvosi tanulmányai mellett eljárt boncolni és elvégezte a szülészmesteri tanfolyamot is. 1846-ban tanársegédnek nevezték ki a bécsi szülészeti klinikán, ahol szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt anyák tragédiáival.
Semmelweisnek feltűnt, hogy az otthon vagy bábaképző intézetekben szülő nők közül sokkal kevesebben haltak meg így, mint a kórházakban, holott a tudós professzorok helyett csak képzetlen szülésznők foglalkoztak velük. Amikor egy kollégája boncolás közben megsértette a kezét és nem sokkal később elhunyt, Semmelweis rádöbbent, hogy az orvos boncolási képe azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel. Nem a vérmérgezés felismerése volt a nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, a vérpályába jutáshoz csak seb kell, ami pedig minden szülő nőnél megtalálható. Semmelweis vette észre elsőként: a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye és a fertőzést az orvos terjeszti.
Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel mossanak kezet, s ezután szinte megszűnt a gyermekágyi láz. Felfedezésével azonban nem dicsőséget, hanem ellenségeket szerzett kollégái között, akik büszkék voltak kezük "kórházi szagára" és sértőnek találták a feltételezést, hogy ők okoznák a betegek halálát.
Az 1848-as forradalom kitöréskor aztán a nemzeti érzésre apellálva meg is szabadultak a kényelmetlen magyartól, akinek távozásával megszűnt a kényelmetlen kézmosás, viszont újra felszökött a gyermekágyi lázzal összefüggő halálozások száma. Ekkor visszatért szülővárosába, ahol régi barátai mellett a szakma is hamar befogadta: az orvosi elitbe került, önzetlenül dolgozott betegeiért, eleinte díjat sem kért munkájáért. 1851-ben a pesti Rókus kórház főorvosának nevezték ki, 1855-től a szülészet és nőgyógyászat professzora volt a Pesti Tudományegyetemen. 1858-ban hosszabb cikksorozatot közölt a gyermekágyi lázról, s egy német nyelvű monográfiát is közreadott, de csak kevesen fogadták el nézeteit.
Ekkorra Semmelweis már megkeseredett ember volt, és monográfiája több ponton megtámadta kollégáit - tette hozzá Varga. Szerinte ennek több oka is lehet: a legtöbben azzal magyarázzák, hogy a férfi korábban rengeteg lányt és asszonyt látott meghalni. Ráadásul legtöbbjüknek ő maga okozta a halálát, azzal hogy saját kezén vagy ruházatán vitte át a boncteremből a szülőszobába a kórokozókat.
,,Gyilkoltam - jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam - meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülőnőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket. De most rájöttem arra, hogy a fertőzést a vizsgáló ujjon tapadó szenny viszi be a szülőnő szervezetébe. Ezt tudtára adtam az egész világnak, és aki ezek után nem takarítja le a szennyet ujjáról, mielőtt vizsgál, az tudatosan és bűnösen gyilkol" - emlékezett később az orvos.
Az utolsó éveiben súlyos idegbajjal küszködő orvos 1865. augusztus 13-án halt meg egy bécsi ideggyógyintézetben, a hivatalos verzió szerint csontvelőgyulladásból eredő szepszisben, vagyis abban a betegségben, amelynek kóroktanát felfedezte.
Semmelweis Ignác születésnapja 1992 óta minden év július elseje Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja Magyarországon.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: szorgalmasabban, szülészmesteri, kényszerítette, magyarországon, felfedezésével, orvostudomány, semmelweisnek, cikksorozatot, feltételezést, tanársegédnek, következménye, megkeseredett, születésnapja, hullaméreggel, legtöbbjüknek, szülővárosába, nőgyógyászat, kóroktanának, megalapozója, tragédiáival, kényelmetlen, tanfolyamára, intézetekben, professzorok, foglalkoztak, monográfiája, szülőszobába, fertőtlenítő, boncteremből, teljesítmény, szervezetébe, megtalálható, ellenségeket, tanfolyamot, távozásával, gyermekágyi, magyar orvostudomány, anyák megmentője, pesti egyetem, jogi karra, medikus barátjának, szülészmesteri tanfolyamot, bécsi szülészeti, gyermekágyi lázban, otthon vagy, tudós professzorok, kollégája boncolás, orvos boncolási, vérmérgezés felismerése, nagy teljesítmény, boncnok kezén, fertőző anyag, Semmelweis Ignác, SZÜLETETT SEMMELWEIS IGNÁC, ANYÁK MEGMENTŐJE, Semmelweis Ignác Fülöp, Pesti Tudományegyetemen, Ekkorra Semmelweis,
|
|
Offline
